Vendégszerető ananász
Tudtad, hogy az ananász a lakberendezésben, tulajdonképpen egy szimbólum – mégpedig a szíves vendéglátás szimbóluma. Egyre több home decor és lakberendezési üzletben, fedezheted fel az ananász mintát, vagy magát az ananászformát, nem csoda, hisz mostanság ez az egzotikus gyümölcs, a reneszánszát éli. De miért éppen ananász?
„fenyőalma – vagyis pineapple”
Az ízletes gyümölcsöt több sztori lengi körül egyfelől a nevét illetően, másfelől pedig a szimbólummá válását tekintve. Az ananász Közép és Dél-Amerika területeiről származik. Az egykor itt élő indiánok „anana” (jelentése: „kiváló gyümölcs”) néven ismerték, amit előszeretettel fogyasztották is. Amikor Kolombusz Kristóf és tengerészei felfedezték: „ananas” majd később „pineapple” néven illették, mert hasonlított egy fenyőtobozra, ízét-állagát pedig az almához érezték a legközelebbinek.
Státusszimbólum, vagy szíves vendégszeretet?
Az ananász valóban színes múltra tekint vissza a gyarmati időkben. Amikor Kolombusz visszatért felfedező útjáról, ajándékozott néhány láda ananászt a spanyol királyi családnak. Kisvártatva a ritka és nehezen beszerezhető, ezért iszonyatosan drága gyümölcs egyre nagyobb népszerűségnek - királyi gyümölcsnek, „minden gyümölcs hercegnőjének” és olyan gasztronómiai miliőnek számított, amelyet tényleg csak a legtehetősebbek engedhettek meg maguknak. Ára átszámítva, (ma 2-2,5 millió forintba) is kerülhetett. Az áhítatott árucikk olyan nagy tekintélynek örvendett, hogy extravagáns tálalással szolgálták fel nagyobb összejövetelek alkalmából és persze az új ízzel is elvarázsolták a jelenlévő vendégeket. Amikor a háziasszony ananászt szolgáltatott fel desszertként az a legelitebb státusszimbólumnak számított és azt jelentette: nem sajnálta a pénzt a vendégek fogadásra. Sőt, voltak olyan kevésbé dúsgazdag, de mindenképp villantani vágyó kliensek, akik nem is ették meg a gyümölcsöt, hiszen csak 1 napra, vagy néhány órácskára bérelték (igencsak borsos árért) kereskedőktől, vagy cukrászdákból. Függetlenül attól, hogy a vendégnek lehetősége volt-e enni az ananászból vagy sem, ahol megjelent a gyümölcs, azt a vendéglátást különös megtisztelésnek vették.
Egy másik történet szerint, a 17. században a Karib tengeren hajózó New England-i hajóskapitányok hosszú és nehéz útjukról visszatérve hoztak magukkal fűszereket, gyümölcsöket, köztük ananászt is. A ház urának távolléte alatt nem rendeztek vendégfogadást. Viszont amikor hazatért, a feleségek úgy jelezték a „szíves vendéglátási” szándékukat a szomszédoknak és barátaik felé, hogy egy ananász helyeztek el a kapuban, vagy a bejárat előtt. Az ananász így azt szimbolizálta: Szívesen fogadják a vendégeket, hogy elmeséljék az út során történteket.
Ananász az építészetben, lakberendezésben
A 18. századi Európa és Amerika egyszerűen beleszeretett az ananászba. A gyümölcs formai kialakítása sokféleképpen megtalálható volt az építészetben, mint díszítő elem, de csillárokon, textileken, ágyvégeken, faragott asztallábakon és különböző díszek formáiban is léteztek. Kapubejáratok, kerti oszlopok, szökőkutak, és más kőből vésett díszítőelemek tették még látványosabba a kiváltságosak, birtokait. Sikere később is töretlen maradt, porcelán termékek és teáskannák formájában hódított.
Ananász trend
Manapság felkapott szimbólumként igencsak bőséges a kínálat az ananász formájú vagy mintázatú lakberendezési kiegészítők terén. Főként a laza, bohém stílust kedvelők választják szívesen. Ma a legtöbb kiegészítő fiatalos megjelenésű, de elegánsabb enteriőrökben is megállják a helyüket. Divatosak lámpák formájában is, mint például a Markslöjd Pineapple kerámia vázas és textil ernyős asztali lámpa, amely fehér színben, a legtöbb enteriőrbe becsempészhető.
