
Hideg fény, meleg fény – mi a különbség és hogyan használjuk őket?
Ha ki kell cserélni egy-két lámpakörtét, használjuk ki az alkalmat arra, hogy az adott helyiséghez és az ott végzett tevékenységekhez illeszkedő fényforrást vásároljunk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen fényben olvasunk, főzünk vagy dolgozunk. Ráadásul ahogyan a falak festése, úgy a fényforrások színhőmérséklete is képes megváltoztatni az enteriőrök hangulatát.
Kezdjük az alapoktól!
A különböző fényforrásokat alapvetően három csoportba lehet sorolni: meleg, fehér fényt adókra, természetes nappali fényt adókra és hideg fehér fényt adókra.
1. Meleg, fehér fény
A meleg, fehér fény lágy, és a legtöbb ember számára ez hat természetesnek éjszaka. Ennek oka talán a régmúltban használt tűz, illetve a gyertyák megszokott fényében keresendő. Ezért általában lakóterekben használatos a nappaliban vagy az étkezőben, hálószobákban és a legtöbben akkor is inkább emellett maradnak, ha égőt kell cserélniük. A beltéri lámpatestek nagyrészt ebbe a kategóriába vannak kalibrálva.
2. Természetes nappali fény
Leginkább a munkafelületek megvilágításához ideális, a műhelyekben alapvetően ezt használják, mert színhelyes képet adnak. Hasonló a helyzet a fürdőszobai tükör megvilágítása esetén is, mert itt szintén nagyon fontos, hogy pontosan azt lássuk, amit mások, miután kiléptünk az utcára.
3. Hideg, fehér fény
Ez a fény erős és nagyon világos, jobban tudunk koncentrálni olyan helyzetekben, ahol ilyen típusú világítást használnak. Ezért lehetséges, hogy leginkább ipari és kereskedelmi egységekben jellemző, de nagyon modern, minimalista otthonokban is egyre gyakrabban előfordul. Egy kórházban, éttermi konyhán vagy egy boltban ez a jó megoldás, mert minden egyes sarkot képes bevilágítani. Olvasáshoz is ez az ideális.
A színhőmérsékletet Kelvinben adják meg a gyártók a csomagolásokon, így ha pontosak akarunk lenni, a meleg fényt adó világítótesteket a 2700-3000 K (Kelvin) intervallumban keressük, a természetesebbeket 3500-4100K között, míg a hűvösebb fényt adókat az 5000-6500 K-s kategóriában.
Ma már azonban nem feltétlenül kell azonnal döntést hoznunk: okosizzókkal például a pillanatnyi hangulatunknak megfelelően változtathatjuk a fény színhőmérsékletét.
Hogyan használjuk a különböző hőmérsékletű világítást?
A legfontosabb annak eldöntése, hogy milyen tevékenységeket szeretnénk végezni az egyes helyiségekben: pihenni vagy dolgozni szeretnénk? Lényeges, hogy mindent pontosan lássunk vagy ez másodlagos szempont? Egy funkcióra használjuk a teret vagy keverni fogjuk őket?
A pihenésre, ellazulásra szolgáló lakóterekben leginkább a meleg fehér fényt javasolják, mert a hideg fény összezavarhatja a bioritmusunkat. Ha pedig dolgozunk, sokat olvasunk, éppen az utóbbit ajánlják, mert a meleg fénytől hamarabb elfáradhatunk.
A világítás a berendezési tárgyak és dekorációk színérzékelését is befolyásolhatja, ezért érdemes vásárlás előtt az otthonihoz hasonló fényben is megvizsgálni a kiszemelt bútorokat, mert kellemetlen meglepetések érhetnek minket. Hasonló a helyzet a falak színével is: végleges döntés előtt fessünk le egy részletet a használni kívánt festékkel és nézzük meg nappali és éjszakai világításban is.
A különböző hőmérsékletű fényforrásokat vegyesen is elhelyezhetjük a szobákban, különböző funkciókhoz társítva őket. A fő fényforrás világíthat a meleg spektrumban, az olvasólámpa vagy a falakra akasztott képeket megvilágító lámpatestek pedig a hideg spektrumban. Csupán arra kell törekednünk, hogy ezek harmóniában legyenek egymással és ne oltsák ki egymás hatását.