New York fényei
A cikk címe nem összetévesztendő az 1928-as film klasszikussal, ezért inkább helyesen: New York City fényei lenne, már csak azért is, mivel a mai nyelvhasználatban már New York inkább az állam nevére utal és maga a „Nagy Almának„ becézett város az egyszerűen csak NYC, azaz New York City. A város, amit volt szerencsém a közelmúltban meglátogatni, és amiről most pár sort írnék a város fényeinek szemszögéből.
Az USA nagyvárosai talán a legfényesebb pontjai a gyönyörű éjszakai földgömbünknek és ebben NYC az élen jár. Persze vannak fényesebbek és a fényeikről jobban elhíresült városok Amerikában is és a világ többi pontján… de az egyik legromantikusabb és legrégibb fénylő város az vitathatatlanul az 1624-ben New Amsterdam néven, Holland telepesek által alapított és mára már agglomerációk nélkül is több mint 8.340.000 (agglomerációkkal kb. 22millio!) lelket számláló New York City. Valószínűleg a pompás éjszakai fények nagyban közrejátszanak abban, hogy a világ egyik leglátogatottabb városa. Évente több mint 40 millió turista látogatja, és lefogadom, hogy mind alig várja, hogy megpillanthassa a város éjszakai fényáradatát. Leírhatatlan. Sokszor látni filmekben és képeken, de mindez összehasonlíthatatlan azzal az élménnyel mikor sötétedés után kilépsz például a Broadway-re vagy a Time Square, ami bizton állítom a világ legfényesebb és statisztikák szerint a legforgalmasabb tere és kereszteződése egyben. Az ember nem bírja ki, hogy ne tegye szét a karját és forogjon, mint egy bugyuta filmben. De ezt hozza ki belőled az a fénycunami, ami ott rád zúdul, és aminek 2008 decembere óta már egy része megújuló energiától fényes.
Sokan –mint én is– egy tengerparti naplementében hiszek. Az is szép, sőt gyönyörű. De valljuk be, azért azt a világ elég sok pontjáról megtekinthetjük. Ami egyedi volt számomra, az a naplementéket végig fotózgatni a híres, jól ismert NY-i jelképekről. Az első szabad estémet a Brooklyn Hídon töltöttem. Láttam már naplementét sok helyen, és habár romantikus lélek vagyok, de még soha sem csordult könnyem egy napnyugta láttán sem. Idáig… A fények mind az épületeké, mind az ég egyaránt eszméletlen szép látványt nyújt. Onnan szinte körbelátod Manhattan egyedi „Skyline-ját”. Elnézést az angol szóért, de nincs erre szóra megfelelő magyar változat, már csak a látottak alapján sem. Az épületek külső és belső világítása az árnyékos falakon, ahogy megtörik a rózsaszín felhőkkel tarkított gyönyörű kék égen… Mint említettem egyedi és leírhatatlan.
Ennél szebben a város fényeit és a naplementét NYC-ben talán csak a magasabb épületek tetejéről láthatjuk. Az ember szava eláll percekre. Aki még nem látott előtte olyat, hogy szó szerint ameddig a szem ellát egy 443 méter (!) magas épület tetejéről, fényóceán takarja a látképet az nem hiszi el amit lát. A horizontig fény fényt ér. Nem túlzok.
De „képgyilkosként” hagy zavarjam meg a képzelgést és jegyezzem meg, hogy egy tavaly előtti jelentés szerint egy melegebb augusztusi napon 13189 megawattot használtak el a new yorkiak, ami egy rekord lett. így azért könnyebb elhinni, nem? Szóval gondolatban visszatérve az épület legfelső szintjére, ahol jeges szél fújt, de mindezt észre sem veszi az ember egy szabadtéri „lelátón” mert a látvány egyszerűen elmondhatatlan. Tényleg gyönyörű. Ahogy a fényeket felkapcsolgatják az utcán és az épületekben a több millió apró, pici pöttyök mind egy-egy iroda és lakás vagy utcai fény. Már biztos van, aki kitalálta, hogy az Empire State Buildingről beszélek. Ami magában pazar látvány fény szempontjából is éjszaka. Nekem szerencsém volt látni a President Day-en, ami az Amerikai Egyesült Államok első elnökének George Washingtonnak a születésnapja és egyben ünnepnap az USA-ban. Aznap este az épület felső része, ami mindig több színnel van kivilágítva, az amerikai nemzeti színekkel volt pirosra, fehérre és kékre „festve”. Azt hiszem ez is elég nagy élményt tud nyújtani egy NYC-be csak látogatóba érkezőnek.
Mint minden jó turista én is befizettem egy éjszakai busztúrára, ami 100%-ig a fénypompáról szól. Körbevisznek Manhattanben, Harlemben és a Manhattan Hídon át Brooklynba. Egyedi fényfestmény minden egyes épület kivilágítása, amire az utóbbi években egyre többet költenek és foglakoznak vele. Manapság egy cég a turistákat és a reklámközönséget nem csak a Time Square-en és a Broadway-n jól ismert LED és egyéb reklám billboardokkal tud megfogni és odavonzani. Egy-egy épület híres művészek által megtervezett külső színes világításával is. Ilyen például a Guggenheim múzeum is. Különböző színeket és formákat vetítenek rá éjszaka, ami egyedi látványt nyújt az amúgy is különleges formájú épületnek.
De maga csak az utcák és parkok kivilágítása is szemet gyönyörködtetőbb, mint másol. És csak egyre szebb és modernebb lesz. New York City-ben nagyjából 300.000 utcai lámpatest van. 262.000 csak az utcákon, hidakon és aluljárókban. További 12.000 parkokban és 26.000 a város területén elnyúló és fennhatósága alá tartozó autópályákon. 2006 és 2009 között a NY-i közművek energia árai megközelítőleg 22%-kal, az ehhez tartozó mindenféle szállítási költségek 27%-kal emelkedtek. Mindez csak az utcai világítás 4.32 milliárd kW éves felhasználása mellett elég jelentős kiadás. Ezért döntött New York Város vezetése 2009-ben, hogy nagyjából 2030-ig 25-35%-os energiacsökkentést próbálnak meg elérni. Ez többek között a majdnem 300.000 szénszálas és egyéb típusú izzóval felszerelt lámpatestek LED-esre cserélését is jelenti, amitől konkrétan 35%- os csökkenést várnak, csak az utcai világítás terén. A 2009-es sikeres tesztelések óta már megkezdődtek a munkálatok és többek között a Central Park 1500db egyedi formájú, történelmi lámpatesteit átalakították a sokkal világosabb fehér, csillogó fényű LED-es izzók befogadására.
Tehát a Central parkban tavaly év vége óta a 175 wattos izzók helyett már „csak” 90 és 45 wattos LED izzók teszik szebbé egy naplemente utáni sétát a világ egyik leghíresebb és személyes tapasztalatom alapján is az egyik legszebb parkjában.
A kirándulásom végeztével, sajnos vissza kellett térjek a valóságba és a szürke hétköznapokba, amit talán annyit dobott fel még a végére, hogy éjszaka repültem vissza. Még egy utolsó „fényvacsora” várt rám a John F. Kennedy nemzetközi repülőtérről felszállva a csodálatos Nagy Almából, ami szintén egy örök élményt nyújtott a jó időjárási körülmények és a tiszta látási viszonyok miatt. Sajnos fénykép erről nem készült, mivel sűrűn repülök és kicsit tartok tőle ezért szófogadó utasként kikapcsoltam minden elektronikus eszközömet…
